A Zeneiskolát a tanulók az általános és középiskolával párhuzamosan látogathatják. Az elméleti képzés/ szolfézs előképző/ 2x45 perc, a hangszeres képzés 2x30 perc hetente. Ki lehet iskolánk tanulója? A Zeneiskolába jelentkezhet, akinek a zene-vagy tánctanuláshoz kedve van, és jó zenei hallással, ritmusérzékkel rendelkezik.

A tanítás helye: Horváth József Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Sopron, Szélmalom u. 17.

Zongora:

A zongora /olasz eredetű, régi nevén pianoforte vagy fortepiano/ a legszélesebb körben elterjedt billentyűs hangszer. Az első kalapácsmechanikás zongora 1700 táján készült, hét oktávnyi hangterjedelme fedi a zenekar teljes spektrumát. Akár szóló- akár kísérő hangszerként használják, jelentősége az idők során nem csökkent.

Vonós:

Hegedű:

A hegedű a szimfónikus zenekar legismertebb hangszere, melyet vonóval szólaltatnak meg. A hegedű /idegen eredetű nevén violin/ a vonós hangszercsalád legkisebb tagja. Mai formája 1550 táján alakult ki. Itáliában éltek a leghíresebb hegedőkészítő családok, pl. Stradivari, Guarneri, Amati, az általuk készített hangszereket ma is használják.

Brácsa:

A brácsa /viola, magyarul mélyhegedűnek is nevezik/ a vonós hangszercsalád alt szólamát képviseli. Felépítése ugyanolyan, mint a hegedűé, de valamivel nagyobb nála.

Gordonka:

A gordonka, melyet/ az olasz violoncello nevéből rövidítve/ csellónak is neveznek, a hegedűfélék tenor-basszus hangszere. Rövidebb és vastagabb vonóval játszanak rajta, mint a hegedűn, és tüske alakú, behúzható támasztólábbal van ellátva, amivel a földre lehet állítani.

Nagybőgő:

A nagybőgőt/vagy gordont/ a vonóscsalád legmélyebb hangú tagját, a kontrabasszus-violából a 16. században alakították ki. A bőgő a vonóscsalád legnagyobb tagja.

Gitárok

Klasszikus gitár:

A klasszikus gitár hat húros, pengetős hangszer, mely dallam és-az akkordok lefogási lehetőségéből adódóan- kísérőhangszer is egyben. A hang képzése pengetéssel történik. Finom és halk hangja miatt elsősorban szólóhangszerként használatos, de más hangszerekkel együtt sokféle stílusú kamaramuzsikálásra is alkalmas.

Fafúvósok

Furulya:

Az egyenes fuvolák léteztek már a történelem előtti időkben is, /agyagból, fából, nádszálból, fémből készültek. Legfontosabb képviselőjük a furulya /blockflöte/.

Fuvola:

A klasszikus fuvolát az oldalán fújják, ezért ferdén tartják az ajakhoz. Eredetileg fából, majd a 19. századtól ezüstből majd ezüst-és különféle fémötvözetből készítik. A múlt század folyamán egész családja jött létre, a magas hangú pikoló, a mély hangú alt fuvola, és a basszusfuvola. Mai formáját Thomas Böhm alakította ki.

Oboa:

A zenekari oboát a 17. században alakították ki, de az ősét már az ókori görögök is használták. A barokk kor kedvelt hangszere; jellegzetes hangját a kettős nyelvsíp adja. Nagyobb testű rokona az angolkürt.

Klarinét:

A zenekari klarinét az egyik legtöbb oldalú hangszer. Egy nyelvsípos hangszer, hangterjedelme igen nagy; hangja kellemes, lágy tónusú. Billentyűzete, mechanikája mozgékony játékra ad lehetőséget. Mai formája 1700 táján alakult ki.

Fagott:

A fagott a 17. század folyamán kialakított basszushangszer. Két párhuzamosan haladó csöve az egyik végén egy U alakú csővel van összekötve. Duplanádas hangszer. Súlya miatt egy nyakba akasztható zsinór segít a tartásban.

Rézfúvósok

Trombita:

A rézfúvóscsalád legmagasabb hangú hangszere a trombita. Mai formája, a szelepes trombita a 19. század elején alakult ki. Sokoldalúsága, nagy hangterjedelme megfelel a zenekari kívánalmaknak, hangja jellegzetes, érces.

Kürt:

A vadászkürt szintén a szelepes hangszerek közé tartozik, de mélyebb hangolású mint a trombita. A 19. században készítették el a kettős kürtöt, ez lehetővé tette, hogy dallamhangszerként elfoglalja helyét a zenekarban. A kürtök csoportjába tartozik a tenorkürt és a baritonkürt.

Harsona:

A harsona vagy idegen eredetű nevén trombon, pozaun vagy puzón olyan rézfúvós hangszer, melynél a hang a fúvó játékos ajkainak rezgése révén jön létre. Jellegzetessége, hogy tolókával van fölszerelve, amivel csövét meg lehet hosszabbítani. A 15. században jelent meg Európában.

Tuba:

A tuba szelepes rézfúvós hangszer, széles, kúpos méretezéssel, táguló hangtölcsérrel, és tölcsér alakú fúvókával. Mély zengését terjedelmének köszönheti. A rézfúvós hangszerek basszusa. Az első tubákat 1830. és 1840. között készítették.

Ütő

Az idiofon /önmagukban hangzó/ hangszerek természetes anyagból készülnek, különféle módokon adnak hangot. Fejlődésük évezredekkel ezelőtt kezdődött.

Iskolánkban a tanuláshoz szükséges legalapvetőbb hangszerek, mint pl. a dobfelszerelés, xilofon, vibrafon, marimba, kongák, és bongók valamint egyéb afro típusú kishangszerek rendelkezésre állnak.